L. gazdálkodik a rendszerrel. D. meg M.T. szállítanak. A Gyártásos gyártatja a produkciókat. A két M. pedig számláz sokat! Napoleonnak se híre, se hamva, dögrováson van.

A bazi nagy dolgozás közepette esetlegesen felfedezhette L., az előttem lévő íróasztalon fetrengve, hogy H. ittfelejtett homokozólapátja tökéltesen megfelel szaloncukor kilövőnek. Lövöldözte is a hostesseket sűrűn. A Gyártásos mindeközben focizott egy teniszlabdával.
Én pedig kőkeményen dolgoztam!

D. reklamál, hogy ő miért nem szerepel soha a blogban, pedig mindig összerakja dugópózba a plüssállataimat stb. Tessék, mostmár szerepel, de egy hangot sem akarok hallani mostmár.

M.T. (álnéven: "mit kell mondanom? és hogy hívnak"  ill. "asse tudom mit kell csinálnom, mert te sosem mondod el") pedig valamelyik nap Tornyosizén ÁLLÍTÓLAG elakadt a kocsival. Szerintem csak heverészett valahol és szart a világra.
Tegnap kihúzták a gyufát, mert a plüssállataimat betették a vágógépbe és zsaroltak. Persze eredménytelenül, mert rettentő kemény vagyok, törhetetlen és hajlíthatatlan.

Szöszi beteg. Beteg a szart, majd ha jön hétfőn, akkor megtárgyalom vele, hogy lószar baja sincsen, csak nem kell dugdosni a kurva mágnest mindenhova.

Szar kedvem van egy hete. Bár L. a számomat játsza és valamelyik délután idehúzták a belüket a Gyártásossal és felvidítottak.

Mára ennyi.