A sloziban felszereltek valami szuszogós-pisszegős légfrissítőt. Gyanútlanul besétálok és ez a cucc rámpisszegett. Helyből ráugrottam a fűtőtestre félelmemben, a térdemet rommá verve. Majd nagy lendülettel lehajoltam, hogy megfogjam a térdemet, és ezzel a mozdulattal lefejeltem az ablakkilincset.
Aztán vinnyogva röhögtem, miszerint gyakorlatilag 1 percen belül szétvertem magam egy szinte üres helyiségben, mert rámszuszogott a légfrissítő.
Bátor oroszlán vagyok, az van.
Tegnap a pécsi boltban jártunk, ahova besétált egy kb. 17 éves srác és Ulickaja-t (pl: www.libri.hu/konyv/szonyecska.html) keresett. Hova tart ez a világ?
Végül Osho-t vett, ami szintén meglepett. Lehet, hogy van remény?
Múltkor olyan szép színű volt az ég, ahogy kinéztem az ablakon, lefotóztam. (Nem túl jó fotó, bocs.)
