Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené. (Pál apostol levelei)
Zajlik az élet. Elindultunk, kezdenek körvonalazódni az idei események, fesztiválok, kiállítások.
Viktorral ülünk, nézünk egymásra, mint régi barátok, akik szavak nélkül is értik egymást. Na mi nem, szavakkal sem.
Viktor - Bezárjuk az egyetemi boltot?
Én - Most ezt így ketten döntsük el?
Viktor - Nem, arra kérdezek rá, hogy bezárjuk-e az egyetemi boltot?
Én - Viktor, én ezt most így nem tudom eldönteni, meg szerintem nem is az én, mi kompetenciánk.
Viktor - Nem érted: bezárjuk az egyetemi boltot?
Itt előadtam a szokásos értelmetlen tekintetemet. Viktor meg elkezdett röhögni, mert rájött miért nem értem. Ő arra kérdezett rá, hogy bezárás alatt van-e jelen pillanatban a bolt...
Aztán jön a másnap, amikor ebédelni vágyom. Nálunk ez sosem egyszerű procedúra, mert mire összeszedem a 4 fiút + Cs-át, addigra rámmelegszik a kabát, lemegy a Nap, elhull a virág, eliramlik az élet. (c) Petőfi
Na, sapkakabátban tolom az ipart, várok, várok. "Még befejezem ezt az e-mailt, még megvárom, míg Anyám ideér - most indult Szolnokról, még megvárom, míg kitavaszodik stb..." Úgyhogy szent elhatározással fekvősztrájkba kezdtem, és feküdtem nagy délcegen, sapkakabátban az irodában. Miután hatástalan volt, sapkakabát nélkül folytattam.
A tárgyalások kimenetele nekem kedvezett, de eléggé lassan állapodtunk meg. :)
Szeretném ha tudnátok, Babi néni odabaszosan vicces. "Hát lehetne eggyel jobb, de nem kegyetlenül kurva rossz, hanem aránylag szar."
Ha nem ismered, keresd meg youtube-on, lusta vagyok linkelni.
Vezettem ismét Norbert versenyautóját. Imádom. :) Örök barátságot fogadtunk egymásnak. :)
Kudarc: Nike sensor :( Le se írom, szar vagyok.
Bánatom van napok óta. Nem tudom, hogy honnan jön, hova tart és miért, egyszerűen csak szomorú vagyok. Megmentésre várok.
