Mindent legyőz a szerelem, és nekünk engednünk kell neki.
:)
Nemtom, feljött valami ablak és választanom kellett valamit. Választottam. Ha változás állt be, akkor nyilván nem tehetek róla. Update: látom, hogy valami macska lett itt oldalt, én leszarom, szóljatok, ha titeket zavar, mert akkor azt is leszarom, nem fogok eksztrában kattintgatni.
Én szerettem a testvéremet. Igazán szerettem. Aztán megmutatta a Candy Crash Saga-t. Azóta már pénzt is költöttem valami új pályaszakasz kilokkolásra. Fasz se csinálja meg a kis időkivárogatós geci cselendzseket.
Szóval elgondolkozom én ezen a szeretésen meg családkodáson.
Van egy cinkém. Igen, biztosan az enyém és biztosan ugyanaz a kismadár száll minden alkalommal az erkélyem korlátjára. Biztosan ő is hasonlóan heves érzelmeket táplál irányomba, mint én irányába. Annyi a különbség, hogy ő nem vesz nekem kisházikót, kaját, meg minden lófaszt ezek a határozott terveim, cserébe majd ideszarik az erkélyre. De az enyém! Csak az enyém! Elég jó üzletnek néz ki egyelőre.
Update: Az alsó szomszéd vett nekik kismadár kastélyt. Én egy magocskákból összeragasztott szivecskét vettem, amiből csak a napraforgót zabálják ki, amit amúgy is megtalálnak a kistányérban. Ostoba ribanc. A szomszéd is. Nem fogok beszállni a "kinek lesz szarosabb az erkélye" kontesztbe.
Viktorral tompulunk. Üveges tekintetek, lassan forgó nyelvek, semmi tartalomszolgáltatás. Mesélem neki, hogy narrálni szoktam a Murder she wrote sorozatot. Szeretem, tök nyugis, nincs benne semmi extra beszaratás. Angela Lansbury amúgy is nagy arc, kedvelem. Pont, mint a Columbo, csak ennek van két bio szeme. Azt is szeretem. Nyilván mocskolom a vénasszonyt az epizódokban.
"- Mert megint oda kell menned, vén kurva. Aztán mán megint... hát látod, megint lett még egy hulla bazdmeg. Ha a szomszédom lennél, gyorstárcsázóra raknám az utolsó kenetet, a hullaházat, meg a kremát, mer' becsöngetsz azt végem. Hallod, na megjött a seriff is. A seriff az fix, hogy szellemi fogyatékos. De mér nem basz meg ez téged, mér nem? Ja, mert a dokira vagy ráállva, mi? Azt, édelegjél vele, kivénhedt prosti. Én is a dokira lennék rámozdulva, együtt aludnánk a sztetoszkópjával, hogy folyamatosan ki tudjon vizsgálni. A kolonoszkópia kicsit fájdalmas lenne vele, de mindegy! Na persze, a seriff már megint nem vágja, hogy mi történik. Hallod, ez imbacilusos hidrokefál. Dzsesszikának kellene már egy torkonzselézés srácok, mert folyamatosan okoskodik. Úgy vizsgálodjál vén kurva, látod megint rábasztál, most hordtad ki lábon az infarktust, vén hülye, mert oda mászkáltál, ahova nem kellett volna." Na, ezt a gyalázkodást bármeddig képes vagyok csinálni.
Viktornál tartottunk, mesélem ezt neki, vihorászik, ők a Dallas-szal csinálják ugyanezt otthon. Meséli, hogy ők hirdetéseket is szoktak nézni, és hogy van egy hirdetés, ami valami olyasmi szlogennel indul, hogy:
"Kis meglepetéssel készültem a családnak,
Kimostam a picsámat." - nyilván ez már a Viktor-féle befejezés, de kurvás módon röhögtünk. Ja, amúgy nemtom miről szól a reklám.
Mi történik még? Semmi? Viktor beteg, valami galandféreg tornázik benne, aztán most majd mennie kell mindenféle kivizsgálásra. Jönne itt a demagóg szöveg, hogy a kurva anyjuk faszáért december 11-re adnak neki időpontot, mikor most van szarul és addig még bőven meghalhatna háromszor, ha komoly baja lenne, de nem lesz ilyen. Simán csak bekaphatják egy taliga aprómajom faszát.
Na, ez a poszt is indokolatlanul teli van káromkodással. Szokjad meg.
Igényes képi szórakoztatás következik. Ezeken én otrombán röhögtem.
Arra gondoltam, hogy csinálnék ilyen lakáséttermet... azt' főznék, ilyen látványkonyhásan. Szerintem felejthetetlen lenne mindenkinek.
