A halál után nagyobb lesz a hírnév.
Szeretném megmutatni, hogy az Öcsém sem százas. Alant a kis beszélgetésünk FB-ból másolva. A történethez hozzátartozik, hogy egy szórakoztató parkban (vidámpark és állatkert egy füst alatt, ha jól értettem) informatikus.
Attila írja:
"Hallod, voltam valamelyik nap a gorilla backstage-ben. ...ezt először nem tudtam értelmezni, és igen ostobán meredtem magam elé... Megmutattak, h mi az a pont, ameddig tuti biztonsagban vagyok. Wifit kellett beallitani egyebkent. Fonok babral a wifivel, tudtam, h en arra rendeltettem, h megnezzem a kisgorillat. Jelzem, kb 20 centi az egesz. Kuszok kozelebb, feszkelodok, h jobban lassam, igen kiraly, mikor egyszercsak egy irgalmatlan nagy utest hallok a racsok felol.
Akkor lattam meg, h ott van a him gorilla, a maga 40 centis kis elegge nem tul kedves arcaval. Abban a pillanatban ertettem meg, h mit jelentett az "addig menj, mer' az biztonsagos pont".
Hat nem mondom, h nem szartam be hirtelen, de szerencsere a head of security is elkovettett ilyen hibat ra 5 percre, es rajta jobban rohogtek."
Válaszolok:
Annyira jofej vagy, tok buszke vagyok rad. Komolyan. Azert, ha agyonbaszott volna a gorilla, akkor nem tudom mit a faszt mondtam volna a gyaszbeszedemben... :))
Attila:
Hát, h büszkém a wifiért áldoztam életem 
:D
Válaszom:
Hogy "Szetbaszta egy gorilla apuka, mikozben a kisgorillat bamulta?" :)))
Attila:
azt veletlen se emlitsd, h közben nem voltam a bátorság délceg oszlopa! :)
Válaszom:
Aaaaaa, nem fogom! Azert majd figyelmeztetem a tomeget, h ne menjenek a koporso kozelebe, m a mai napig nem tudtunk kimosdatni a kondenzcsikbol... :))
Attila:
Igy van, pontosan. Ez szerintem maximalisan meltosagteljes!
Na, ennyit a családomról. :)
