A végzet az akarót vezeti, a nemakarót hurcolja.

"Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház."
Radnóti Miklós - Tétova óda (részlet)

Viszont szerelmem rejtett csillagrendszere helyett elmondanám, hogy Viktor még mindig nem normális. Egyre inkább félek tőle. Szerencsére, én nyüzsgő és áradó vagyok, mint a lét. A hülyeség pedig biztos és örök, mint a megkövesült csigaház.

Ülök egyik nap, révedek magam elé. Túl vagyok egy tucat e-mail megírásán. Próbálok kicsit pihenni, ergó megfigyelem hol lehet halálos kimenetelű betegségem. Hoppá! Fel is fedezek egy kis látásproblémát... hmhm... az egyik szememnél mintha fénytörés lenne. Húha... de bazzeg egy egész üstököst látok! Nem, nem Oroszországban ülök - szegények. Viszont csak a bal szememmel látom az üstököst, tehát nem lehet sehol üstökös, biztosan borzasztó szemproblémám van. Ránézek Viktorra esdekelve, aztán kezdett gyanús lenni, hogy rajta is megjelenik az üstökös. Szóval megtakarítottam a szemüvegemet, amin reggel óta délcegen üldögélt egy fogkrém-csík. Könyörgöm, hogy a picsába tudtam úgy beérni a munkahelyemre, hogy egy konkrét fogkrém-csík volt a szemüvegemen?? Más kérdés, hogy normális ember azt gondolná először, hogy koszos a szemüvege, nem azt, hogy olyan jellegű halálos betegsége van, ami üstököslátással kezdődik.

Ebéd után kajakóma. Viktor ül kimeredt szemekkel, meg se próbál értelmesnek látszani. Én dettó. Majd kis idő elteltével elkezdek nyávogni neki:
- Viktoooor, meg akarom nyerni a lottó ötöst!
- Kivizsgálás vagy utazás?
Mekkora suttyó... nyilván ismer egy kicsit...
- Nyilván először elmennék egy szuper teljes kivizsgálásra! Ordas nagy kivizsgálásra!!!
- Azt' ha kérdezi a doktor, hogy mi a panasz, mégis milyen diagnózissal küldték ide mit mondasz? - kérdezi az aljas - Azt, hogy mert "megengedhetem magamnak"?
Hülye szemétláda.

Ki vagyok valamitől nagyon. Mint a liba. Szóba hozom neki egy régi, nagyívű tervünket.
- Viktorkám, költözzünk már le Toscanaba a picsácskába és szarjunk a világra. Párodat hozhatod, csak a villa mert nyilván rögtön ott lenne egy geci nagy villánk másik szárnyában kufircoljatok ordítva.
- Jó és gondoznánk az olajfákat, baromi klassz olajbogyót termelnénk de tényleg, egyikünk se ért a termeléshez, nekem még erkélyládám sincs. Viktoréknak legalább kertjük van, de azért a gazdálkodáshoz eléggé seggecskék lennénk. és ordas gazdag módon élnénk.
- Engem meg megdugna néha egy-egy szántó-vető paraszt, azt kész.
- Nem lehetne, hogy az orvos dugjon meg?
- Miért az orvos?
- Mert akkor elég lenne egy héten csak egyszer kijönnie!
Azt hiszem Viktor eléggé érzi a hipochonder vonalamat... Nyilvánvaló, hogy minden héten vizsgáltatnám magamat!

Viktorkámnak is teli szalad néha a kis seggecskéje a világgal és lakonikusan közli:
- Mindenki segg és gyűlölöm őket de te aranyos vagy bazdmeg.

Van ugye ez a kis elefánt sztori, amitől Viktor agya egyszerűen ledobta az ékszíjat. Azt hiszem ott történt a szakadás, amikor is bejelentették, hogy nem csak szopizik a kis elefánt, hanem szarik is egészségeseket. Na innentől megy a gyalázkodás. Én odavagyok érte, szerintem tök cuki, hogy van kis haja meg minden, Viktor meg vadul óbégat és obszcénkedik. Pl. a következő módon:
- Viktor, lehet szavazni, hogy mi legyen a kiselefánt neve, te mire szavaznál?
- Faszszopó.
- Ne legyél már ilyen negatív. Tök kis hajasbaba, aranyos és nagy szó, hogy született. Látod, szopik magától, emésztése rendben... - persze, itt már vihogok, mert horkantgat és forgatja a szemeit.
- Az, szereznék egy úthengert és átmennék rajta. Akkor láthatnák, hogy egészséges a bele is, mert ott lenne kiflottyanva. Rögtön javasolnék is neki egy nevet: Matrica.
Nos kérem, ez ilyen! :)

Aztán ice-t nyilvánvalóan nyúzom, hogy vegyen nekem kastélyt, hintót, kutyaszánt, akármit, mindent. Minden nap elutasít, ilyen vagy olyan indokkal. Próbálom beosztani a pénzét, hogy nekem jusson, lehetőleg az egész és sosem sikerül. A minap a következő beszélgetés zajlott le köztünk:
14:33 <i`yyy> teljesen meg vagyok hatodva!
14:33 <i`yyy> ez
14:33 <i`yyy> ez
14:33 <i`yyy> olyan meghitt
14:33 <i`yyy> olyan bensoseges
14:33 <i`yyy> olyan mely
14:33 <i`yyy> olyan elkepsztoen egy torol fakado
14:33 <én> micsoda?
14:33 <i`yyy> orok es idotlen
14:33 <i`yyy> es otthonos
14:33 <i`yyy> a konfidencia, amellyel a zsebemben vajkalsz!
Gyanakszom... szerintetek irónia? :)

Ma voltam terheléses EKG-n és jó lett az eredménye. Ha így haladok és kis rásegítéssel a vérképemben látható hiányosságokat is helyrepakolom, akkor májustól el lehet kezdeni elhagyni a szívgyógyszereket, vagy legalább egyet közülük. Persze, a doki mondja meg, hogy hogyan és mikor és melyiket. Ki van ez balanszírozva kérem! :) El kell kezdenem _lassan_ kocogni... azt még nem tudom hogyan, de el kell kezdeni. :) A bringázást is pedzegettem, hogy ugye van a Juliskám és hát hogy már izé meg a hozé és akkor mondta, hogy jó lesz az a séta vagy lassú kocogás... :) A terheléses EKG-n kinyúltam amúgy, a kondícióm, ha nem is szánalmas, de nagyjából de.
Az esemény után írtam Viktornak egy sms-t:
- Leletre várok. Durva volt.
- Akkor ki vagy fingva?
- Gecire.
Igaz barátok vagyunk, óvón, féltőn szeretjük egymást. Köcsög. :)

A címre visszautalva... Viktorral mi fegyvertelenek vagyunk.

"Kurvára nem kéne zabálnunk vagy valami energetizáló szart kellene szipákolnunk vagy égess sólámpát, mert seggek vagyunk nagyon." - Viktor végső elkeseredettségében. :)

Le vagyok épülve és segítségre van szükségem:
- Viktor, mondjál nekem valami inspirálót, valamit, ami feltölt, mert nagyon enervált vagyok.
- Fasz.
Igazságtalan lennék, ha nem vallanám be, hogy van benne valami.

Napok óta egy számunkra ismeretlen fogalommal birkózunk. Ez pedig az öklözőzsír. Nem fogalmam sincs róla, hogy miért és honnan kaptuk fel ezt a szót, viszont úgy gondolom, hogy minden tudással, ami a birtokodba kerül, több leszel. Tehát elkezdtük forszírozni a témát és a következő beszélgetések történtek:

16:52 <én> Viktor talalt egy cikket, idezek belole
16:53 <én> "ti is disznozsirral vertetek a faszotokat kiskorotokban, mert draga volt az oklozozsir?"
16:53 <én> most ezt olvassa
16:56 <i`yyy> nem birtam meg mindig teljesseggel levakarni a gepzsirt a kezemrol bazmeg ;)

Na itt... itt azért zsebóra méretű lett a szemem, hogy na ne. Értem én, hogy őszinteség meg én laza csaj vagyok, bírom a témát, de ez odaver engem is. Aztán 1 perc néma döbbenet után felhívtam telefonon, mert nem bírtam ki.
- Te ice (i`yyy), tudom, hogy nincs közöm hozzá, de tényleg gépzsírt használsz maszturbálásnál, mert ez ... ez valami ordas gusztustalan.
Kurva nagy hallgatás a vonal másik végén, majd a tőle megszokott kellemes modorban:
- Mi bajod van?
- Olvasd már vissza a logot! Ott írod, hogy gépzsír...
"Hallom", hogy olvas, majd beleförmed a telefonba:
- Az utolsó mondatod és a leírt mondatom között 3 perc telt el, te nyomi. Én a _reggeli_ defekt és kerékcsere óta nem bírom leszedni a gépzsírt.
Nyilván nem vonyítottam ordítva a röhögéstől... nyilván nem...

Ül nálunk A Bea, megbeszélést tartunk a Káma Szutrából. Én nagyjából nem tudok hozzászólni a témához. A barátnőmnél lévő szextársasjáték kártyalapján is nagyjából azt tudtam csak kinézni a képből, hogy: "Te, ez a nő miért harapja a faszija farmerzsebét?" Aztán a barinőm sikoltozva vihogott egy félórát, majd elmondta a megfejtést, hogy a sliccét harapdálja... ja, mer' az sokkal másabb. Gondolom az is legalább annyira izgató lehet, mint a zsebnek a harapdálása, de mindegy. Szóval ezek témáznak, én kamillázok, mint a szar szűzlány. Mondom, jól van, megnézem a jegyzeteimet és írok gyorsan egy blogpost-ot, mert képtelen vagyok felfogni amiről Bea mesél (valami 90 fokban egymásra halmozott emberek gusztustalankodnak).

Kinyitom a jegyzetemet, meglátom az első sort és hangosan felröhögök:
"Egyébként, ha ki akarom preparáltatni a leoperált mellemet, azt szabad? (Viktor)"
Aztán teljesen rutinosan felolvasom Beának ezt a mondatot úgy, hogy "leopárd mellemet", amin Viktor taknyadzott egy sort, úgy röhögött. Természetesen megtárgyaltuk a leopárd mellet, a leoperált mellet, meg úgy egyáltalán. :)
Néztek, mi? Hogy honnan jön fel ilyen téma... Egy nő, elkérte a leoperált mellét, mert szerette volna eltemetni... izé... a világ elég furcsa... pl. szabadon vannak olyanok, mint mi. :)

Ha már a melleknél tartunk.
Tegnap Viktor közölte, hogy három napja viszket az egyik mellbimbója és mintha keményebb is lenne és hogy ez biztosan instant halál. Meg akartam erősíteni a diagnózisát, így rutinosan felálltam, odamentem hozzá és elkezdtem tapogatni a mellbimbóit nálam ez rutin, meg is műtöm, ha kell, nincs benne semmi abnormális. Ami nem is lett volna baj, hogyha az egyik kolléganőnk nem nézi végig a folyosóról a történetet. Most éppen egy videót néz, a hol egy nő a vaginájával trombitál és ... azt hiszem nem ma lesz Viktorkám hetero, idézem: "Fujj, minden nő gusztustalan" :))). A kis kolléganő azóta se tette be az irodánkba a lábát, pedig hát nyilván mindenki szokta a kollégáját/kolléganőjét csöcsörészni egy kicsit.

Na kérem, voltunk szexboltban is Viktorkámmal, majd azt is leírom, de nem most. Így kezdődött az egész:
- Viktor, mennék szexshopba, eljössz velem? Vennék egy vibrátort.
- Igen.
- ... de speciális fertőtlenítőt és bio síkosítót is akarok hozzá venni.
- Akkor nem.
:))) Gyáva szar, de eljött velem!

A halál biztos, az ideje bizonytalan.

Mit is írjak a Karácsonyról, arról talán egy későbbi post-ban, amikor már feldolgoztam a horrort.
A Karácsony mindig neuralgikus pont, lefordítom: ortopéd szopás.

Viszont régóta akarok írni róla, hogy van nekem a Legendary Mom olyan sok sztorim van vele kapcsolatban, hogy legendás már és szinte mindenki ismeri a környezetemben. Azt is felismerik, ha vele beszélek telefonon, mert az egyetlen ember aki rá bír venni, hogy ordítsak. jelleggel bíró Anyukám. Legendary Mom onnan ismerszik meg, hogy minden héten négyszer megjósolja, miben halok meg de rögtön. Embernek, életében még nem volt olyan sokféle, olyan gyakoriságú és olyan kurva gyors lefolyású rák/embólia/akármihalálos, mint amit Legendary Mom beképzel nekem. Én leginkább egy egész pizza után szoktam pizzarákot vizionálni. Ma pl. bonbonrákom volt 4 db elfogyasztása után. Ahogy közeledik az ünnep LM egyre többet néz TV-t, figyeli a híreket. Aztán elkezd hívogatni.
- Jaj fiam! Lány vagyok, mindegy, néha tévedhet LM is. Most hallottam a hírekben, hogy egy idősebb köszi Anya nő leugrott a 13. kerületben a tizedikről. Te voltál az?
- Igen Anya. Átszaladtam a 13. kerületbe, bekuncsorogtam magamat az egyik 10. emeleti lakásba, kiugrottam és feltámadtam, most pedig veled beszélek. Szal, gyorsan mondd mit szeretnél, mert emiatt kicsit megcsúszott a mai napom.
- Ne hülyéskedjél már, ugye nem te voltál??? - Szerinted?
Btw: Legendary Mom szeme nem rebbent a feltámadásom hírére.

Legendary Mom kreativitása és kombinációs képessége nem ismer határokat.
Rohanok el otthonról éppen, barátnőmmel megyek Érdre cukrászdába régebbi történet már, azóta képes volt gyereket szülni és alig ér rá gusztustalanul bezabálni süteményekből. Már lent vár, száguldok a lépcsőn, csörög a telefonom. LM hív. Jobb ha gyorsan felveszem, hamarabb szabadulok ohohoho, az örök optimizmusom. alapon.
- Szia Anyu, mizu?
- Hova mész? Hallom a lépcsőn rohansz lefelé, el ne ess, nehogy kitörjön a lábad!
- Jó, majd igyekszem nem meghalni a második emeletről lefele.
- Hova mész??? Itt persze felhorgad bennem a harag, hogy nem vagyok már tinédzser, semmi elszámoltatás.
- Dolgom van Anyu, minden oké, csak sietek kicsit.
- Hova mész??? Na beragadt az A oldal.
- Anyu, dolgom van, később visszahívlak, jó?
- Jó.
Két perc múlva újra hív, hallom a hangján, hogy kezdi behergelni magát, az az A oldal vége felé van.
FYI: A oldalon az elszámoltató kérdések vannak, B oldalon a halálnemek, itt Öcsém halálának is van szentelve minimum egy fél óra.
- Hova mész???????
- Anyuka, a barátnőmmel találkozom, cukrászdába megyünk társalogni.
- Hogyhogy a barátnőddel?! Szakítottatok x-szel? (Akkori férfi, akinek megnyomorítottam boldoggá tettem az életét.)
- Nem, minden oké, egyszerűen elmegyünk és sütit, fagyi kelyhet és bármit megeszünk, amiben cukor van.
- Ugye baj van? Itt már tíz körömmel kaparja a hantot a mélyen eltemetett tömeggyilkos bennem.
- Nem, Anyuka nincs baj, megyek a kurva cukrászdába, a kurva barátnőmmel amúgy support leader volt akkoriban a csórikám, kurva süteményt enni. Letehetem már?
- Miért beszélsz csúnyán velem?
- Mert több, mint 10 éve csináljuk a fesztivált a hülyeséggel Anya és unom. Szia.
- Szia.
Eltelik az újabb kritikus 2 perc, amikor is Legendary Mom kreativitása teljes pompájában virágzik és a kombinációs képessége szárnyalni kezd. Nincs sehol képzavar.
- Mondjad Anyuka - sóhajtom bele a telefonba lemondóan.
- Ugye, igaziból kemoterápiára mész, mert rákos vagy? Azér', itt jött ki a szemem, mint a csigának, hogy MI A FASZ?
Na ilyenkor mit mond az okos? Mert ha mondom, hogy igen, akkor persze az összes részletet el kell mesélnem. Ha azt mondom, hogy nem, akkor megint jön a kreatív két perc és kitalálja a hülyeséget.
- Nem tudom Anyuka, de azt mondom, amit szeretnél hallani. Szóval mondd mit mondjak és azt mondom. - sóhajtom teljes lemondással.
- HÁT HOGY HOVA MÉSZ????

A Karácsony nála a legújabb leleteinek mutogatásából áll, illetve diagnosztizálja magát is és nyilván engem is. Az aktuális páromnak meg kell ígérnie neki, hogy eltemettet, mert neki nincs rá pénze. Én megadóan szoktam bólogatni és arra gondolok, hogy amelyik faszi ezt kibírja, az már engem is ki fog. :))))

Legközelebb mesélek arról, hogy Legendary Mom vásárolt magának akciósan egy fél sírhelyet. Nem tudom még, hogyan fogjuk begyömöszölni, de valami majd csak lesz. :) Sose adja Isten, legyen hosszú és egészséges élete.

Szóval, hajrá, ássuk a sírt! :))

Adok, hogy adj.

Szeretném jelezni a gépháznak, ha még egy tetves "kényelmi funkciót" beiktatnak, akkor agyonverek már mindenkit a picsácskába.
Meg azt is, hogy a formázás is szarul működik, bármit csinálok, a gif alatti rész összecsúszik. Nem, nem vagyok hajlandó a forráskódban szőrözni vele. 

December van, szívás van.

Tesómmal FB-on üzenetváltás. Gondolta, ír pár sort, hogy megvan, "jól van", amennyire a mi családunk képes jól lenni. :)

Öcsém írja:
Azert csak h kepben legyel, h nem csak te vagy megaldva pihent elmeju munkatarssal, elmondok egy ket dolgot. Unatkoztunk, hat kimentunk megnezni az oroszlanokat, meg a tigriseket. Persze bazzeg, én is ha unatkozom kimegyek, azt nézem a forgóórát, a Combinokat vagy a homeless-eket, maximum. Pofám leszakad. Termeszetesen, a fonok 20 percig kergette a tigrist, h lojjon rola egy kepet, aztan 10 percet azon rohogott, h dugnak az oroszlanok. Mert az is felnőtt lehet nyilván... Aztan visszajottunk, es addig nem nyugodott meg, mig forraszto pakaval egy kis lyukat nem egettem az asztalba, aztan persze megijedt, mert budos lett tole. :)

Kérdezem:
Elmondod, hogy miert kellett lyukat egetni az asztalba?!?

Válaszol:
azt mondta csinaljam
akkor meg minek kerdezzek?
Ohm... igen, vegulis az Erdei klanbol valo vagy. Miert ne lennel retardalt? Nalunk a lobotomia szuletesi rendellenesseg, de tudunk vele elni.

Hozzátenném, hogy Attila a Head Office-ból ajándékként műtaknyot kapott.
Azért, el kell mondanom, hogy mindentől függetlenül komolyan dolgoznak és felelősségteljesen, csak valahol nekik is ki kell ereszteni a gőzt. :)

Éles témaváltás:
Kinéztem egy klassz vibrátort. Még Londonban hívta fel a barátnőm a figyelmet erre a márkára, de most teljesen rákattantam, hogy milyen klassz lenne egy ilyen. Nosza, írjuk be a keresőbe (bal sarokban, faszt megint nem tudom melyik kezem melyik jobb felső kis sarokban az ablakocska). Nosza, hagyjuk ott egész napra az x márkájú luxury vibrator kifejezést. Majd, amikor a kollégád jön, hogy teszteljen a böngésződben egy oldalt és rákeres a hibajelenségre... akkor égjél, mint a rongy a szék háta mögött, mert természetesen a kis keresőablakban ott virít még mindig a márka és a tárgy neve. (Öcsém, ugyanabban a boltban egy kényszer zubbonyt nézett ki magának - vagy ezt már írtam?)

Viktor féléve nyúz, hogy az Always lila dobozos intim cuccát vásároljam meg, mert annak szép a doboza és biztos a betét is milyen szép. Már közöltem vele, vágom én, hogy meleg és kevés az ismerete ezen a fronton, de a puncinak bizony-bizony nincs szeme. Ergo: kurvamindegy mit használok, ha kényelmes és jól végzi a kis feladatát. Na de csak nyúz, minden hónapban! Ma kaptunk az egyik libaharsonával (Elle talán) termékmintát. Mint egy kisgyerek, pont úgy örült a nyomorult mintának! Most kénytelen leszek majd kipróbálni, mert nem nyugszik addig, amíg véleményt nem nyilvánítok róla. Komolyan, szabadságomban áll nekem bármit is csinálni? El vagyok nyomva!

Tegnap ül és meredt szemmel nézi a melleimet. Kérdezem tőle:
- Mit nézel a mellemen?
- Melyiken?
??? Miért bazdmeg, turista látványosság és egyiken ezt nézzük a másikon meg azt?
Aztán ültünk és ostobán meredtünk továbbra is magunk elé. Teljes a nihil.

Viktor mintákat oszt le a boltoknak. Őrjöng.
- Leosztottam 7 db-ot nekik. Megérkezett 2 db. Hova lett a maradék 6 db???
Géniusz bazzeg. Ma akartam felvetni, hogy ugorjunk már neki ketten egy másodfokú egyenlet megoldásának, hátha... de ezek után...

Bejön a HR-es csajszi és megkérdezi tőlünk:
- Lesztek a két ünnep között? Dolgoztok?
Viktor felnéz, mindenkit megszégyenítő gyorsasággal és értelemmel átitatva válaszol: - Nincs.
Egy merő szánalom a szoba szellemi teljesítménye, csak az én fénylő, tiszta szellemem világít ebben a sötétségben, vagymi... :)))

Továbbá a Mindenség Fénye, ice (i`yyy) kitalálta, hogy micsoda klassz lenne, ha mennénk sátorozni, gyorsan meg is említettem, hogy van némi fenntartásom ezzel kapcsolatban:
<i`yyy> satorozhatnank peldaul! Ezt nyilván nem gondolta komolyan, mer' ez is meghalna a sátorban két perc alatt.
<én> uhum
<én> a kovetkezok lennenek a satorban, amelyek esetleg problemakat okozhatnanak:
<én> 1. bejon a POK!
<én> 2. bejon a hangya!
<én> 3. felfazom
<én> 4. pisilni kell
<én> 5. meg fogok fulladni a halozsakban
<én> 6. nem tudom lehuzni a halozsakomat
<én> 7. ne huzd le, mert megfazom
<én> 8. dughatunk (nagyon sok penzert persze!!!), de nem hallja meg senki?
<én> 9. szerinted bejon a vaddiszno?
<én> 10. es a roka? a roka se?
<én> 11. kar, a kisrokak aranyosak!
<én> 12. nem tudnal szerezni egy kisrokat?
<én> 13. jo, kussolok, de kellene akkor is kisroka
<én> 14. jo, akkor legyel paraszt velem es kiabaljal!!
<én> 15. es felebred a kurva erdo es bejon a vaddiszno
<én> 16. de ha bejon a vaddiszno, lehet bejon a kisroka is
<én> 17. tenyleg kint alszol?
<én> 18. as you wish!!!
<én> 19. nem jonnel vissza?
<én> 20. biztos, hogy nem dugunk, de felek egyedul! (mert bejon a vaddiszno)
<én> szoval?
<én> satorozas?
<i`yyy> hotel.
Meggyőződésem, hogy a mai fiatalok képtelenek egy kis kényelmetlenséget bevállalni és beszariak, gondolok itt elsősorban ice-re.

Na, meg ilyesmik:
<i`yyy> ilyen mu"veszekede'seket rendezunk a sracokkal
<én> mu"ve'szkede'sek? Az eredeti verzióban nem voltak "ékezetek".
<nevetos> amator porno???
<i`yyy> te.
 * i`yyy vakarozik
<i`yyy> te.
<i`yyy> en megtanultam irni
<i`yyy> ellensulyozd mar ezt valahogy!!
Eléggé vidám voltam. :))) Ő meg tépkedi a maradék kis haját. :)

"Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is." (Mt 6:21)

5

Tréfálkozni nehéz, hogyha a szívünk szomorú.

Ahogy közeledik az év vége egyre zúzósabb lesz minden. Egyre több a munkánk, Viktor egyre rondábban beszél én egyre szelídebb és aranyosabb leszek - kis ráhagyással.

Tegnap, ahogyan ücsörögtünk és felidéztük a múltat, mint két vén szar, aki az emlékeiből él már csak, a következő történet jutott eszünkbe.
Még volt céges autóm és természetesen az ikea-ban voltunk, mert megint kellett rendezvényre venni valamit és ott evett bennünket a fene. Szépen pakolászunk a bevásárlókocsiba, rámolunk, nézelődünk, tolom a kocsit, társalgunk. Amikor is megszólít egy faszi, hogyha lennék olyan kedves és visszaadnám a kocsiját, mert azt tologatom már egy ideje. Nos, kínos volt eléggé. :)
Szerintetek Viktor tanúbizonyságot tett bármiféle együttérzésről? Egy szart, ordítva röhögve hentergett, miközben én szabadkoztam és hebegtem, igyekeztem nem retardáltnak tűnni. Majd kénytelen voltam visszagyalogolni vagy 20 métert, ahol a saját bevásárlókocsink állt. Addig ez az alávaló meg fetrengett, görnyedezett és megállás nélkül visítozott. Még tegnap is fetrengve röhögött a kínomon.

Mint fentebb említettem, Viktor kis szája eléggé rondán beszél mostanában. Igyekszünk tréningezni és helyettesítő szót találni a geci helyett, mert mindenre ezt mondja. A következő történt valamelyik nap.
Viharos sötétkék volt az ég és közben a szemben lévő fehér templomot élesen megvilágította a Nap. Csináltam pár fotót, mutatom ennek a szerencsementesnek, hogy milyen jó képeket csináltam amúgy világi szar képeket készítettem, telefonnal fotózok egy sötétített üvegen keresztül, de mindegy. Nézi futólag a képet és gyors dicséret gyanánt odaveti:
- Ügyes kis geci vagy.
Ritkán szokott meglepni, de ekkor azért bemerevedtem a légkörbe, Vele együtt, mert Ő is nagyon meglepődött. Aztán félórát vinnyogtunk a röhögéstől és megbeszéltük, hogy akkor most erről kurva gyorsan leszokik, mert az oké, hogy nekem elszólja magát, de azért mégis... :)

Tegnap át kellett mennünk a közeli bevásárlóközpontban lévő üzletünkbe és közben Viktor akart venni magának egy nadrágot, pont amilyet viselt, mert nagyon bevált neki, kényelmes és nem is volt drága. Igen ám, de a méretét persze nem tudta és nem akart próbálni, így megkért, hogy nézzem már meg, hogy mekkora nadrág van rajta.
Természetesen, a nadrág méretezése belül volt, hátul, így a következőképpen néztünk ki:
Viktor letolta a seggén a nadrágot, kifordította, én meg lehajoltam és egészen közelről vizslattam a seggén a méretjelölést. Aztán felocsúdtunk, hogy megint mit csinálunk már? Ha bejön valaki, akkor oda a becsületem. Mert ha még elöl matatnék, akkor azt mondhatnánk, hogy szeretem szájjal, vagy kézizsűri, mert hát ugye az amúgy majdnem unalmas irodai órákat elütjük valamivel, de hogy én is buzulok, az már több a soknál. Egy darabig aztán nem tudtunk elindulni, mert vinnyogtunk. :)

Tessék szépen szeretni egymást, semmi más nem fontos. :)

Az élet nem más, mint utazás a halál felé.

Zsibbadunk.

Viktor fetreng a székén, teljesen szét van csúszva. (Kicsit lázas, kezdenek a hörgői begyulladni.) Kis értelmetlen nézelődés után megszólal:
- Szeretnék nyaktól lefele megbénulni. Mert az lenne az egyedüli dolog, ami nem fárasztana ki.
Nyaktól felfelé már béna.

Utána urnakoporsókat (urna, ami koporsónak néz ki) nézeget a neten. Szoktunk ajánlatokat kapni, miszerint late-night shopping targoncavásár, utolsó darabok a vakondriasztóból, ismét engedélyezték az egyik kínai gyártónak a kőbányászatot, így ismét beindul a sírkőgyártás, hurrá, most rendeljünk, mert akciós az is.
Nézegeti tehát az urnakoporsókat.
- Szeretnél urnakoporsót Karácsonyra? - kérdezi.
- Nem.
- ... de nem kell belefeküdni? Használhatnád ékszerdoboznak!
Rettentes... gondolta, hogy majd így belegöndörödök az urnába?

Halottak napja.
- Szerintem idén kimegyek a temetőbe - mondom egy haveromnak.
- Lefekszel, hátha...?
Mesélem Viktornak - próbálok valami együttérzést kicsikarni belőle - erre ő:
- Most már olyan vékony vagy, beleférnél az Anyukád által akciósan vásárolt fél sírhelybe.

Így.

hogy az alábbi post nem a végleges. Csak a szisztem egy szar, de már nem írom meg még egyszer rendesen.

Amíg élek remélek.

Nincs sok újdonság, leszámítva, hogy Viktor kész van.

Szokásos sűrű, sötét homály.
Nézelődöm mindenféle kreatív oldalakon, ahol pl. őszi falevelekből csinálnak gyönyörű rózsákat, amelyek nagyjából két nap múlva a rohadás, elmúlásra emlékeztető szagát, produkálják majd. Azért elmélázok.
- Viktor, kézimunkázzunk!
- "Úgy?"

Beával megbeszéljük, hogy gyakorlatilag hasonlítunk valamelyik modellre (nem emlékszem már rá, hogy melyikre). Egymást túllicitálva hazudozunk egymásnak, hogy milyen szépek vagyunk, amikor is Viktor megszólal:
- Ja, hasonlítotok rá, Nektek is van melletek.

Viktor felröhög, majd rám néz és mondja ilyenkor már tudom, hogy biztos valami korszakalkotó ötlet jön:
- Várjál, mondom komolyan. - Itt megint röhög egy sort, várok.
- Nem kell ajándékba egy ló? - Röhög megint egy sort.
- Szerinted?
- Hát járhatnál lovon kocsival az irodába!
- ???
- Vagymi betuszkolnád a kocsiba vagy... ez lehet nem is olyan jó ötlet.

Máskülönben, köszönöm kérdéseteket, még mindig rosszul vagyok. Majd egyszer csak megjavulok.

Ezen a képen pedig Viktor kis béka. Természetesen én vagyok Stitch, amit pedig a kezeimben tartok, az nem mustár, hanem fegyverek. Szal, szeretném, ha mindenki tudná továbbra is a helyét. Mert, habár meg vagyok gyöngülve, de még lélegzem.

Az öregség gyógyíthatatlan betegség.

Idéznék lovag barátomtól FB-ról:

Pont Marcikával, másik cimborámmal, is erről társalogtunk.
Mikor kánikula volt, akkor a meleget szidtuk, aztán a frontokat. Aztán mesélte, hogy bent az ebédnél is erről beszélgettek és kérdezte, hogy eljön-e még az a faszom idő is, amikor a kisnyugdíjasok helyzetéről fognak társalogni? Azt hiszem igen, eljön. Mondtam, hogy még fogunk mi tapasztalatot cserélni arról, hogy melyik gurulós banyatank a praktikusabb. Mondtam, hogy idézem: "Nem, mert szétverem a fejedet." Marcival őszinte barátok vagyunk.

Ha már az öregségnél tartunk.
Viktor ma egész nap azzal nyúz, hogy nyugdíjba akar vonulni. Mikor hatodjára nyávogott ma ezen, akkor felajánlottam neki, hogy rokkantnyugdíjassá teszem. Mondta, hogy jó, de tudjon járni és ne legyen sérült egy kicsit sem, de a burkolata se! Mondtam, hogy úgy nehéz lesz. Erre kipattant a szikra a felezőből, hogy szellemi "kvalitásai" miatt biztosan leszázalékolnák. Ebben én is biztos vagyok.

Hozott be valami kurva giccses egyiptomos képet, persze IGAZI papiruszra nyomtatva. Kitette az asztalára, majd tekert öt liter spermát magából, hogy mennyire szép. Mutogatja nekem, nézem.
- Viktor, ez kurva ronda.
Magából kikelve hápog. Látom, dolgozik az agya, hogy valami nagyon durvát mondjon és kiböki.
- Oké, akkor ne is nézzél rá, mert ha ránézel akkor... akkor ELVISZIK A SZEMEDET A MANÓK.
Nézek rá, oké, bazdmeg, ezt még bevállalom.

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy Viktor ilyen széplelkű és manókázik, elmondom, hogy megtalálta a piaci rést. Legalábbis én azt gondolom, hogy ez piaci rés még... Áruljunk fagyasztott spermát nyalókának. A pálcikán kívül minden adva van... Nem, egyelőre az anyag nincs még belőve a jégkockatartóba, de nem sok hiányzik hozzá, amennyire akarja azt a toszkanai házat meg az idő előtti nyugdíjbavonulást...
Elképzelem, ahogy mennénk az autóval és mint a Family Frost-os vinnyogós autó, terítenénk az cuccot. A hangosbemondóba 20 másodpercenként ordítoznánk, hogy Happy Ending nyalóka! (Vagy Happy Finishing)...
Szóval így. Ennyi telik tőlünk.

Pénteken irány London!

A halál után nagyobb lesz a hírnév.

Szeretném megmutatni, hogy az Öcsém sem százas. Alant a kis beszélgetésünk FB-ból másolva. A történethez hozzátartozik, hogy egy szórakoztató parkban (vidámpark és állatkert egy füst alatt, ha jól értettem) informatikus.

Attila írja:

"Hallod, voltam valamelyik nap a gorilla backstage-ben. ...ezt először nem tudtam értelmezni, és igen ostobán meredtem magam elé... Megmutattak, h mi az a pont, ameddig tuti biztonsagban vagyok. Wifit kellett beallitani egyebkent. Fonok babral a wifivel, tudtam, h en arra rendeltettem, h megnezzem a kisgorillat. Jelzem, kb 20 centi az egesz. Kuszok kozelebb, feszkelodok, h jobban lassam, igen kiraly, mikor egyszercsak egy irgalmatlan nagy utest hallok a racsok felol.
Akkor lattam meg, h ott van a him gorilla, a maga 40 centis kis elegge nem tul kedves arcaval. Abban a pillanatban ertettem meg, h mit jelentett az "addig menj, mer' az biztonsagos pont".
Hat nem mondom, h nem szartam be hirtelen, de szerencsere a head of security is elkovettett ilyen hibat ra 5 percre, es rajta jobban rohogtek."

Válaszolok:

Annyira jofej vagy, tok buszke vagyok rad. Komolyan. Azert, ha agyonbaszott volna a gorilla, akkor nem tudom mit a faszt mondtam volna a gyaszbeszedemben... :))

Attila:

Hát, h büszkém a wifiért áldoztam életem :D

Válaszom:

Hogy "Szetbaszta egy gorilla apuka, mikozben a kisgorillat bamulta?" :)))

Attila:

azt veletlen se emlitsd, h közben nem voltam a bátorság délceg oszlopa! :)

Válaszom:

Aaaaaa, nem fogom! Azert majd figyelmeztetem a tomeget, h ne menjenek a koporso kozelebe, m a mai napig nem tudtunk kimosdatni a kondenzcsikbol... :))

Attila:

Igy van, pontosan. Ez szerintem maximalisan meltosagteljes!

Na, ennyit a családomról. :)